Ébredés

  Sziasztok ! Itt a 4.rész! Nem lett valami jó vagy hosszú de azért remélem tetszik! 

És jól jönne néhány komi! Kösszi! Jó olvasást !

                                                                              xoxo Fany :)

4. rész: Ébredés

Sötétség. Nem érzek semmit, nem hallok semmit. Mintha meghaltam volna. Nem tudom mi történt, hogy hol vagyok. Teljesen elvesztem két világ között és nem tudtam merre keressem a fényt. De akkor hirtelen meghallotta valamit...

-Kiley ! Kiley! Ébredj ! Könyörgöm ébredj fel! Szükségem van rád.-Nehezen nyitottam ki a szemem. A lámpa fénye nagyon nem tett jót neki egyből elkezdtem színes foltokat látni és egy pár másodpercre megint sötét lett. De amikor már végre semmi nem zavart be és mindent jól láttam, a bátyám ült a mellettem áll a széken. Körülnéztem, nagyon fájt a fejem, fogalmam sem volt , hogy hol vagyok vagy mi történt.

-Jay! Mi ez a hej? Mi történt.- Próbáltam felülni de ő vissza tartott.

-Ne, nem szabad megerőltetned magad.-Mondta aggódó hangon.-Kiley, autóbaleseted volt. Neked, Kyle-nak és Stellának.

-Mi és ők hol vannak?-Akartam megint feljebb ülni.

-Stella jól van , őt már kiengedték. Kyle...

-Mi van Kyle-al Jay?-Ijedtem meg de ő elfordította a fejét.-Jay ! Válaszolj nekem.

-Már stabil az állapota de ...hát....tudod...eltört pár bordája, megrepedt a koponyája és belsővérzése volt. Stell néhány karcolással és egy csuklótöréssel megúszta, ha mondhatjuk így...

-És én?-Néztem végig magamon. A lábam is nagyon fájt. Lerántottam a takarót és megláttam a lábfejtől térdig begipszelt lábamat.-Jay?!-Kerekedett ki a szemem. Megint elfordult és megvakarta a tarkóját. Majd mélyen belenézett a szemembe.

-Az a lábad három helyen eltört. Azt mondták rendbe jön de  idő kell neki.

-Mi? Mennyi ?

-Nem tudom.

-Ó remek de jó!-Már a sós könnyek a bőröm égették.-Apa ! Úristen mi van vele? Válaszolj!-Kiabáltam neki.

-Amikor megtudtam mi történt azonnal iderepültem. Kyle én nagyon aggódtam, de kérdezősködtem és leellenőriztem a forrásokat, de semmi. Ha apa itt volt akkor már nincs. Semmi nyoma.

-Akkor haza kell mennünk. Hátha haza ment.

-Nem Kyle. Nincs otthon és már mi sem lehetünk . Keresnek mert azt hiszik segítünk neki és mi is elmenekültünk. Nem mehetünk haza.-A szavai hallatán csak még rosszabbul éreztem magam. Nem akartam sírni. Nem akartam gyengének tűnni, de nem tudtam visszatartani .  Már-már zokogtam mikor kopogtatott valaki, és kinyílt az ajtó. Négy srácot pillantottam meg és egy lila hajú lányt. A 5 Seconds of....Nem jutott eszembe a nevük, de most nem is voltam a legjobb passzban.

-Kyle!-Kiáltott Stell és rohant oda , hogy megöleljen.

-Szia! - Köszönt a négy fiú egyszerre.

-Stella mondta , hogy mi történt és mi csak megakartunk nézni.-Mondta Ashton.

-Köszönöm srácok.-Szipogtam és a takarómba töröltem a könnyeim.

-Jaj ne sírj! Minden rendbe jön.-Mondta Mike és odahúzott egy másik széket mellém a barátnőm pedig az ölébe ült.

-Várjatok csak! Szóval ti most jártok vagy mi?-Teljesen elképedtem. Mik történhettek még mialatt kómában voltam?

-Te meg ki vagy?-Kérdezte Luke nem túl kedves hangnemben Jay-től.

-Tudod ezt én is kérdezhetném!-Állt fel és így egy vonalba került a fejük és a tekintetük. Majdnem egy magasak voltak talán a kék szemű szörny egy pár centivel nagyobb volt de ez nem volt túl feltűnő. Jay Luke-al ellentétben izmos volt , nagyon vékony de erős is. Persze a másik fiú is jó kiállású csak kicsit nyurgább a bátyámtól.

-Luke Hemmings ! A 5 Seconds of Summer nevű zenekarból. Mi négyen vagyunk a bandában.-Mutatott körbe a srácokon.-Vele.-Most rám szegezte az ujját.-A repülőn találkoztunk.-Visszanézett Jayre és felhúzta a szemöldökét.

-A bátyja vagyok. Jay Anderson.-Nyújtotta a kezét a másik pedig elfogadta.

-Amúgy kösz a bemutatást Luke. Én Ashton vagyok az ott Mike.-Mutatott a színes hajúra aki  lábán ott ült Stella.-És Calum.

-Szóval én vagyok "és Calum"?-Háborodott fel a fekete hajú srác.

-Jaj ne kapd fel a vizet haver!-Ash a vállára tette a kezét és megveregette azt.

-Jaj ne kapd fel a vizet haver!-Ash a vállára tette a kezét és megveregette azt.
-Jól van na.Remélem rendebe jössz Kyle.-Mondta őszintén Cal. A szobába volt még egy szék azt Luke elfoglalta és ott nyomogta a telóját, és röhögött magába. Bár szerintem ezt bárhol megtudta volna csinálni nem kell ahhoz itt lennie mellettem.
-És ti amúgy miért jöttetek Sydneybe?-Érdeklődött Cal.
-Szerinted?-Förmedt rá Jay.-Talán mert a húgom kórházban van?
-Nyugodj már le ez csak egy egyszerű kérdés volt.-Mondtam a bátyámnak.-És válaszolni is fogok.Erre Jay úgy nézett rám mint akinek elment az esze.-Az apukánk Sydeyben van, helyesbítek volt , hozzá jöttünk.
-És ő nem jön be meglátogatni?-Kérdezte megint a fekete hajú. Lehajtottam a fejem és megráztam.-Oh , értem.- A szöszi felnevetett egyet és mindenki ráfigyelt.
-Tudod Luke ezt bárhol megtudod csinálni , nem azért jöttünk ide , hogy te sms-ezgess a barátnőddel.- Mondta neki Ash.Na erre elképedtem. Barátnő?
-Jól van. Akkor el is megyek.-Mondta gúnyosan és felállt.-Csak , hogy tudd nem a barátnőm.-Feltépte az ajtót és kiviharzott.
-Bocs miatta.
-Semmi gond.-Idegességemben a paplanom gyűrögettem. Mit akar tőlem ha barátnője van? Vagyis szerinte nincs de aj...
-Jól vagy?-Fogta meg a kezem Jay.
-Igen persze, csak ez a helyzet olyan.....olyan....
-Milyen?
-Az egyik pillanatban még egy taxiban ülök a másikban meg a kórházban ébredem. Ez...aj...-Hitetlenkedtem.
-Nekünk most mennünk kell , interjút adni. Meg előkeríteni Luke-ot de nagyon jó , hogy már jobban vagy tényleg örülünk neked.-Mondta Ash.-De mennünk kell . Srácok gyertek.-Intett nekik.
-Szerintem én is megyek csajszi , de majd holnap benézek megint.-Dobott egy csókot messziről Stell. Ez egy kicsit megmosolyogtatott.Intettek és kimentek az ajtón.
-Ez a Luke gyerek nagyon idegesítő.-Morgolódott a bátyám.
-Ja az.-Forgattam a szemem.-De neked is menned kéne. Fáradnak tűnsz . Fogadjunk , hogy itt vagy már napok óta.-A cipőjét nézte és eleresztett egy fél mosolyt.-Menj !-Löktem meg a vállánál és mutattam az ajtóra.
-Holnap itt leszek!-Figyelmeztetett, és ment. A telefonom a mellettem lévő kis asztalon volt . Megnéztem az időt: fél 6. Később az orvos is bejött és az ápolónők és megnézték , hogy vagyok. A doki azt mondta, hogy ha  minden rendben lesz , holnap után kiengednek. A hír hallatán nagyon megörültem , de eszembe jutott Kyle. Mi lehet vele? Olyan szívesen megnézném. Elmerültem a gondolataimba pár percig de utána álom jött a szememre.