Luke

3. rész: Luke

 

A repülő csak zuhant nem állt meg, azt hittem itt a vég . Az életem egy szempillantás alatt pörgött le előttem . Mindent láttam , mindent. Az első karácsonyt amire emlékszem, a szülinapom, hogy Jay megvédett az undok lányok és fiúk ellen a suliba, anyát a halálos ágyán, apát amikor sírt. Ekkor valami furcsa történt , elsőre fel sem tűnt akkora sokkot kaptam. A gép már nem száguldott vészesen a föld felé, egyenesbe jött és úgy ment tovább.
-Hála istennek.-Néztem fel és hunytam le a szemem. Csak ekkor éreztem meg , hogy egy remegő kéz szorongatja az enyémet. Először a kezünkre néztem utána rá.
Ekkor elrántotta és nem tudtam nem észrevenne az undort a tekintetében és az arcán.
Vissza fordult az ablakhoz és mintha mi sem történt volna tovább pötyörészte a telefonját.
-Már nem kell kimenned?-Kérdeztem tőle. Ekkor gúnyosan egy grimasszal felém fordult.
-Ha?
-Azt kérdeztem...
-Tudom mit kérdeztél.-Vágott a szavamba .
-Nem kell neki, már becsinált a gatyájába.-Viccelődött Mikey. Ekkor a szőkeség fogta magát és szemforgatva elfordult.És vissza.
-Csak azért akartam kimenni mert már nem bírtam a fecsegéseteket hallgatni.-Mondta, majd bedugta a fülhallgatóját és láttam , hogy elindítja a Nirvana Smells Like Teen Spirit számát ami az egyik kedvencem. Erre egy félmosolyra húztam a szám .
-Ashton jól vagy?-Kérdezte tőle hátrafordulva Calum. A kérdés teljesen jogos volt ugyanis Ash teljesen lefagyott , mintha szellemet látott volna bámult maga elé.
-Ash?-kezdte már Mike is.
-Jaj szedd már össze magad.-Gúnyolódott Luke ezzel tudatva , hogy igenis odafigyel ránk. "Biztos csak az egyik fülest dugta be."Gondoltam magamban.

2 óra múlva
 
-Kérem kapcsolják be az övüket leszállunk.-Szólalt meg a hangszóróból a hang.
-Remélem most nem úgy mint az előbb.-Mondta Calum.
Halottam a kattanó hangokat ,ahogy az emberek becsatolták a szíjat. Mindenki megtette csak Luke nem . Elaludt. Amikor megláttam egyből odanyúltam az övéhez. De ekkor kinyílt a szeme.
-Te meg mi a francot művelsz?-kérdezte tőlem már-már kiabálva amire mindenki oda fordult.
-Én csak...-mondtam volna mikor oda jött a stewardress.
-Minden rendben uram?-Kérdezte a sajátos kényes hangján. Nagyon fiatal volt. Tippem szerint a húszas évei eleján járt. Amikor Luke meglátta a szőkeséget azonnal rámosolygott. Ez nem egy kedves udvarias mosoly volt , hanem egy most rögtön megakarlak kapni vigyor.
A lány is visszamosolygott.
-Persze minden ok.-Válaszolt helyette a színes hajú.Erre mosolygott még egyet és elment.
-Szóval?-Kérdezte Luke tőlem a fejét visszafordítva.
-Csak láttam ,hogy elaludtál és így nem tudtad bekapcsolni az öved amikor kérték így gondoltam...-Hadartam le egyszuszra az egészet.
-Gondoltad majd te , mi?
-Igen-mondtam ezt már olyan halkan és szerényen , hogy még én is alig halottam.
-Felkelthettél volna...
-De akkor meg azért haragudtál volna.
-Hát igen az lehet.-A következő lépésén nagyon meglepődtem ugyanis eleresztett felém egy mosolyt. Nem köszönte meg vagy ilyesmi. Csak újra vissza fordult az ablakhoz, miután bekapcsolta a védelmi szíjat.

Lassan leszálltunk , ezzel megérkezve a Sydney-i repülőtérre. A csomagokat levenni segítettek nekem a fiúk.Kivéve Luke-ot aki előre viharzott és kitolakodott az emberek között.
-Örülünk , hogy megismerhettünk.-Mondta mindenki nevébe Ashton.
-Na jó, talán Luke kivételével. De ő igazából nagyon jó fej. Csak vannak kisebb afférjai.-Mondta Cal.
-Vagy csak engem nem kedvel.-Mondtam a cipőmet fürkészve Amikor felnéztem megláttam Ash szomorú fejét , ahogy engem figyelt. De mögötte is észrevettem valakit aki kicsit jobban odavonta a figyelmem.
-Kiley ! Kiley!-Kiabált Kyle miközben vonszolta le a poggyászát a repülő lépcsőjén. -Ő volt az utolsó, aki lejött.
-Gyere már te barom!-Ordibálta Stella a legjobb barátnőm neki. Erre mindenki odafordult, és láttam , hogy Mike álla leesik a lila hajú lány láttán. De ekkor Kyle legurult úgy kb. az ötödik lépcsőfokról ezzel magára volna mindenki tekintetét. Hirtelen megindultunk felé, hogy segítsünk.
-Kyle!-Kiabált Stell.-Ezt nem hiszem te ügyetlen idióta!-Mondta mikor odaért hozzá.Ekkor Michael is megérkezett segíteni és együtt állították fel. Láttam, hogy egymásra mosolyogtak és odasúgtak egymásnak egy "Sziát".
-Jól vagy haver?-Kérdezte a fiú.
-Igen igen, minden rendben. Velem minden fasza meg ...izé... jól vagyok.-Dadogta és megigazította a szemüvegét.
-Biztos ? -Kérdezte aggódó hangján a lány.
-Ja.-Tudta le ezzel a szerencsétlen srác. Felkapta a táskáit és ügyetlenül de határozottan  odabotorkált az ajtóhoz.
-Hát ezt meg mi lelte?-Viccelődött Ash , aki nem rég ért melléjük.
-Jó volt az út, Kiley?-Kérdezte undok hangon a barátnőm.
-Rendben volt. És neked?
-Ugye most viccelsz ?-Emelte fel a hangját és gúnyosan mosolygott. Elfordította a tekintetést , de nem volt jó ötlet mert a másik színes hajú nyálcsorgatva bámulta őt.
-Ti ismeritek egymást?-Kérdezte.
-A "legjobb " barátnőm.-Mondta a legjobbat túlzott hangsúllyal.
-Nekünk mennünk kéne igaz Cal?-kezdte Ashton.-Luke már biztos vár ránk.
-Várhat.Ezek után.-Mondta Mike.
-De mennünk kell, örülünk nektek de tényleg szorít az idő.-A szorít szónál elhúzta a száját ezzel sziszegő hangot kiadva. Karon fogta a másik két fiút és úgy rohantak a bajárat felé.
Ez meg mi volt?-kérdeztem Stellt.
-Mégis mire gondolsz?
-Te vagy a legnagyobb rajongójuk azt hittem majd a nyakukba ugrassz vagy ilyesmi , de te...te kiszámíthatatlan vagy.
-Szerinted mégis mit gondoltak volna ha egy sikítozó őrült rajongó lennék?
-Úgysem fogod őket soha többé látni, nem értem mi lett volna a probléma...-mondtam neki. Mire előkapott egy kis fehér cetlit a zsebéből és az orrom előtt lengette. Ekkor kikaptam a kezéből és láttam , hogy egy telefonszám ékeskedik rajta.
-Mi van? Ennél a srácnál mindig vagy egy papír fecni amire rá van írva száma? Ez beteges.-Röhögtem magamba.
-Mondhatsz akármit, de minket egymásnak teremtettek.-Emelte fel a fejét és indult volna meg a csomagjaival, csakhogy megbotlott és elejtett mindent. Én erre még nagyobb hahotázásban törtem ki.
-Akkor már értem mert más esetben nem is foglalkoztál volna Kyle-al amikor ott van a 5...
-Seconds of Summer!-förmedt rám.-Mikor vagy már képes megjegyezni? Ez borzalmas! Te borzalmas vagy!
-Oké, oké. Ha te mondod.-Hagytam rá, és elindultam az automatikus ajtó felé, amitől kicsi koromban féltem, hogy rám csapódik miközben mennék be. Most is van ezekkel néha gondom, volt olyan , hogy az emberek ki is nevettek miatta, de én csak emelt fővel mentem tovább oda se figyelve a gúnyolódókra. 

Beérve elkapott minket a nagy sürgés forgás . De Stella átverekedte magát az embereken olyan Stellásan.

-Hé figyi !-Kezdem neki miközben loholtam utána.-Megyek megkeresem a mosdót mutattam a hüvelykujjammal valamerre.

-Oké kint megvárlak. És megkeresem azt a jómadarat (Kyle)-Ezzel fogta magát és tovább tolakodott.Közben párperc keresgélés után ráakadtam a FÉRFI mosdóra , de gondoltam itt van valahol a női is . Néztem néztem de csak nem akadtam rá. Mögöttem kinyílt a fiúknak fent tartott mosdó ajtaja és egy idegesítően ismerős hang szólalt meg, a hátamnál.

-A női arra van.-A földbe gyökerezett a lábam. Csak a kezét láttam magam előtt amivel pont az előttem lévő hosszú folyosóra mutat , gondoltam , hogy elmegyek arra de valami lehet természetfeletti erő vagy Isten megállított ebben a tettemben. Mikor megfordultam, fel kellett néznem mert a srácnak csak a fehér háromnegyedes ujjú pólóját láttam a karján csillagokkal. fekete kapucnis kardigánját a derekára kötötte, a szakadt nadrág és a fekete tornacsuka sem maradhatott ki.

-Oké köszi.-Válaszoltam , de mire menni készültem elkapta a karom és magához rántott. Olyan közel , hogy éreztem a leheletét, a számban, az illatát ami keveredett erős férfi parfümmel , egy kis citrusos illattal és talán némi izzadságszaggal is. Olyan férfiasan.

-A repülőn nem nyertem el éppen a teccésed , igaz?-Nyeltem volna , de a torkom kiszáradt. Így csak megráztam a fejem. Ő rossz fiúsan vigyorgott rám.

-Luke!

-Hé ott van Luke Hemmings!

-Luke!-Sikoltoztam  a lányok és rohantak felé a riporterek. Erre minden köszönés vagy mondani való nélkül elfordult és odament hozzájuk. Vagy legalább is azt hittem ,mert később jutott el az agyamig a mondanivalója. "Látlak még." Ezt suttogta nekem mielőtt elment. Ez nem egy kérdés volt, kijelentés, amit kicsit furcsálltam is.

Velem senki nem foglalkozott aminek kicsit örültem is. A hosszú sárga beütésű folyosón -a napfény miatt- végigmentem és utána be a női WC ajtaján.

A tükörbe nézve láttam , hogy elkenődött a sminkem és csimbókokban állt össze a hajam. "Jaj  Ausztráliában olyan meleg van" mondtam magamban.

Kimentem az ajtón, ki az épületből is ahol meghallottam, hogy Stell és Kyle nekem sikoltoznak és mutogatnak egy sárga taxira. A sofőr dudált és mondta , hogy igyekezzünk erre mind a ketten elkezdet ordibálni nekem , hogy "gyere már!" Beraktuk a csomagokat és beültünk . Az úton egyiküknek sem meséltem a kis incidensemről Luke-all .Pedig csak arra tudtam gondolni, gondolni. "Jaj Istenem !" Apáról már teljesen megfeledkeztem . Jutott eszembe az oka amiért itt vagyok. Ekkor meghallottam a hangos dudálást és kiabálást , a következő emlékem az , hogy minden elsötétül előttem és egy nagy csattanás hangja.